Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy központi IT rendszer, mely megteremtette az egészségügyi ellátók egymás közötti kommunikációjának alapjait. A betegbiztonság és a személyre szabott minőségi ellátások érdekében 2017 második felétől az ellátórendszer legfontosabb szereplői fokozatosan csatlakoztatásra kerültek ehhez a nemzeti eHealth rendszerhez. A közfinanszírozott kórházak, szakrendelők, a háziorvosok és a gyógyszertárak mellett 2020-ra a magánszolgáltatók is csatlakoznak az EESZT-hez. A vények 70%-a már eredetileg is elektronikus formában kerül kiállításra, a papíron rendelt gyógyszerek pedig a kiadáskor kerülnek rögzítésre, így a vény alapján kiadott gyógyszerek 100%-a bekerül a rendszerbe.
Az EESZT minden szempontból megfelel a modern technika vívmányainak és az orvosi ellátás alapelveinek. Egy egységes, a beteg minden egészségügyi szempontból fontos adatát tartalmazó rendszer felgyorsíthatja az ellátást, a gyógyulási folyamatot, egyszerűsítheti a gyógyszerek felírását és az utókezeléseket, kiiktathatja a hiányos kórtörténeteket. Az orvosoknak és az egészségügyben dolgozó többi szakembernek nap, mint nap döntések százait kell meghozniuk, amelyek a páciensek kezelésének minőségéről, hosszáról, és nem egy esetben akár a beteg életéről döntenek. A felelősségteljes döntéshez pótolhatatlan segítséget nyújt egy olyan, pillanatok alatt lekérdezhető felhő alapú adatbázis, amely segít az orvosnak a leghatékonyabb személyre szabott kezelés kialakításában.
Az EESZT nem csupán közvetve nagy segítség a pácienseknek, hiszen az egységes rendszer keretében sokkal hatékonyabban nyomon követhető a gyógyszerek kiváltása, a szűrővizsgálatok menedzselése és a saját kórtörténet átlátása, így a beteg is mindvégig tisztában lehet egészségügyi állapotával.
Az EESZT létrehozása és a folyamatos fejlesztések hozzájárulnak az egészségügy megújulásához és korszerűsítéséhez, továbbá segítségével elérhetővé válhat, hogy a lakosság visszanyerje az egészségügybe vetett bizalmát és elégedettségét.
Az EESZT továbbfejlesztésének zászlóshajója az EFOP-1.9.6 projekt, amely célul tűzte ki a kórházakban az utóbbi években keletkezett releváns zárójelentések és leletek visszamenőleges betöltését a Térbe, a telemedicina szolgáltatások bekapcsolását biztosító kapcsolódási felület kialakítását, továbbá a mobil applikációk bekapcsolását biztosító kapcsolódási felület kialakítását.>
A további fejlesztések közül erős hangsúlyt kap az egyes szakellátási formákhoz tartozó egészségügyi dokumentumok egységesítése, amelynek eredményeképpen az adatok gépi módon feldolgozhatók és könnyen elemezhetők lesznek, így fejlődésnek indulhatnak az orvosi döntéstámogató eszközök, elősegítve az ágazat humán erőforrás-kihasználásának további javítását. Az elektronikusan feldolgozható adathalmaz hozzájárul egy hatékonyabban szervezett egészségügy kialakításához, az ágazatvezetői tervezés megalapozásához és az eredmények pontosabb nyomon követéséhez.
Az EESZT-ben kifejlesztésre kerül továbbá a képviseleti jogosultság rögzítésének lehetősége is, egy ún. meghatalmazási funkció, melynek keretében a feljogosított személy saját személyazonosítása alapján jogosulttá válik más személy vényeinek felírási igazolás nélküli kiváltására, valamint az EESZT Lakossági Portálján az érintett adataihoz hozzáférni, azokat kezelni. A meghatalmazás rögzítése megtehető lesz majd elektronikus úton az EESZT Lakossági Portálon vagy a Kormányablakban személyesen vagy Kormányablakban meghatalmazott útján történő előterjesztéssel. A szükséges jogszabályi háttér kialakítása után a funkció élesítése is megtörténik.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér létrehozása ágazati szintű, egységes megoldásokat hozott létre az adatbiztonság, ágazati hozzáféréskontrol, az egységes szakmai és lakossági hozzáférések, valamint a szétdarabolt, egymással nem kompatibilis intézményi rendszerek közötti egységes adatcsere, az ellátásban résztvevő szereplők közötti egységes és szabályozott kommunikáció területén. A minden ellátó és érintett ellátott számára hozzáférhető adatok és szolgáltatások nemcsak egy egységes szolgáltatási platformot biztosítanak az ellátottak és a csatlakozott szolgáltatók számára, hanem az egységes egészségügyi nyilvántartással létrejövő adatbázis új távlatokat nyit meg a gyógyítás terén is. A Big Data-megoldások és a mesterséges intelligencia alkalmazásának az orvoslásban is fontos szerepe van, hiszen nagyszámú beteg adatainak elemzésével képes diagnózisokat felállítani, vagy bizonyos tünetek és beavatkozások együttállásából jövőbeli betegségeket előre jelezni, sőt akár javaslatot is tenni azok megelőzésére.