Mezei Fruzsina és Mezei Rudolf (Omron Magyarország)
2025-re a ma ismert egészségügyi folyamatokban alapvető változások fognak történni. A közeljövőben már arra számíthatunk, hogy az állampolgárok, betegek nagyobb hozzáférést kapnak egészségügyi, gondozási adataikhoz, és jóval nagyobb mértékben lesznek felelősek saját egészségük megőrzéséért, gondozásukért. Meggyőződésünk, hogy az állampolgárok, betegek egyre magasabb minőségű, és színvonalú, ugyanakkor költséghatékony személyre szabott gondozási, kezelési módokat fognak előnyben részesíteni.
Az egészségügy jelenlegi digitális átalakulási trendjének részeként az egészségállapot mérési, digitális adatmegosztási technológia már napjainkban lehetővé teszi az intelligens mérőeszközök mindennapi használatát, s ily módon az egészség valós időben történő figyelemmel kísérését, ugyanakkor a hazai egészségügyi rendszerek, adatvagyonok a legnagyobb halálozási arányt mutató krónikus megbetegedések területén csak részben rendelkeznek a megfelelően feldolgozható, dinamikusan bővülő, klinikai valid, digitalizált egészségállapot nagy adatvagyonnal.
A digitális átalakulás részeként már most is az a cél, hogy a digitalizált, kiértékelt állapot adatok, és digitalizált kezelési protokollok alapján az orvosok biztonságos digitális technológiákat használjanak a döntések előkészítéséhez, illetve a kollégákkal és betegekkel történő virtuális interakciók kialakításához. A krónikus betegségek területén fejlett platformok nyújtotta szolgáltatással az okos eszközök már napjainkban autonóm módon figyelik a betegek egészségügyi adatait, az orvosok már bizonyos területeken terápiákban alkalmazzák az egészségállapot országos nagy adatvagyon által nyújtott egyedülálló mintázatokat a terápiák hatékonysága és a gyógyszer adherencia optimalizálása érdekében.
Mindezek azonban egy robbanásszerű fejlődés első lépései, ahol az egészségmegőrzés, az egészség kockázatelemzés, betegség kockázat előrejelzés, terápia, és gyógyszerezés ellenőrzése mellett az orvosok, a szolgáltatók és a gyártók szorosan együttműködnek a kezelési protokollok alapján az optimális eredmény elérése, és a költségek optimalizálása érdekében.
Melyek a digitalizáció jelenlegi jelentősebb trendjei? Melyek azok a tényezők melyek szükségessé teszik krónikus betegségek digitális adat alapokon, integrált platformon nyugvó folyamatszervezését? Milyen egészségállapot monitorozási modelleket különböztetünk meg és miért? Hogyan változik a praxis modell és milyen módon szolgálja az új modellt a digitalizáció? Miért fontos a folyamatos autonóm módon történő adatbányászat a dinamikusan megújuló egészségállapot, klinikai valid nagy adatvagyon alapján? Mi a jelentősége az IoMT (Internet of Medical Things) struktúrának a klinikai valid, egészségállapot nagy adatvagyon létrehozásában? Mi a szerepe a mesterséges intelligenciának, a prediktív előrejelzéseknek a krónikus betegségek megelőzésében, és gondozásában? Melyek a jelenlegi kihívások, és a digitalizációt támogató elősegítő tényezők a hazai alapellátásban? Mik a jelenlegi válaszok a krónikus betegségek gondozásának költségnyomására, a demográfiai változások által történő betegségszám növekedésére? Melyek a jelenlegi kihívások, és válaszok a gondozási teljesítmények, költségek, szükséges erőforrások optimalizálására, és a szükséges erőforrások előrejelzésére?
Előadásunkban a fenti kérdések regionális, és hazai elemzésén túl gyakorlatban működő digitális platform alapján mutatjuk be a működési modelleket, elért eredményeket, és standard megoldások alapján előállt legújabb tapasztalatokat.